Saturday 19 October 2013

Bran-bar, n+1edik verzió

Nos, híven a nevéhez, az aktuálszelettel kábé 30 különböző konfigurációban tettem kísérletet. Több lépcsőről itt a blogon is adtam híradást. Úgyhogy mintegy záróakkordként íme a végső termék, ami végre olyan már, hogy -hihetetlen, de- ízlik mindenkinek, még a kissrácoknak is. :)

Aktuál szeletről átneveztem bran-bar-ra (Louis Litt figurája után LOL), ami végülis teljesen jogos, hiszen rengeteg korpa van benne, méghozzá búzakorpa. Az összetételen sokszor csiszoltam, mire meglett ez, ami azt hiszem marad már ilyennek is a jövőben. A technológia is sokat változott....először ugye zsírpapírra, sütőben sütve, felszeletelve...aztán mivel állandóan leragadt, váltottam, és  kockaformába mértem a cuccot...utána vásároltam kör alakú sütikiszúrót, amihez pont hozzávaló, általam csak - családom nagy derülésére- csömöszölőnek hívott alkalmatosság is volt, amivel ki lehet tolni a formából a tésztát. Ezzel úgy dolgoztam, hogy egy kis műanyag deszkára tettem a kizúrót, szórtam bele bőségesen korpát, belemértem a cuccot, a tetejére is szórtam korpát, majd a csömöszölővel elegyengettem a tetejét. Ezután óvatosan lehúztam a kisdeszkáról, miközben a tenyeremmel tartottam az alját, hogy ne essen ki...és így tettem be a szilikonlappal bélelt, és korpával gazdagon beszórt tepsibe, majd óvatosan leemeltem róla a kiszúrót.

De most visszatértem a bar-fazonra...annyi módosítással, hogy szilikonlap, vastagon beszór korpával, ebbe mehet bele a cucc, ezt kettő darab faspatulával szépen elegyengetem, a széleit is, aztán be a sütőbe 25 percre. Ha megvan, utána kiszedem, a tetejét is lekorpázom, egy másik szilikonlapot ráfektetek, majd sütőkesztyűvel az egészet ráfordítom egy másik tepsibe. Ezután óvatosan lehúzom az eredetileg az alján lévő szilikonlapot, és visszatolom újabb 20-25 percre a sütőbe. Ha megvan, akkor egy megfelelő nagyságú vágódeszkát dobok rá, majd ugyanúgy megfordítom az egészet, kiborítom, és lehúzom róla a másik szilikonlapot is. Hagyom hűlni, majd 18-20 szeletre vágom...Ha nagyobb tepsiben készítem, laposabb lesz, ekkor vigyázni kell, mert könnyen eltörik középen. Érdemes vastagra csinálni, én egy jénaiban sütöttem meg legutóbb.

íme a végső recept: (ezt most édesítővel csináltam...sodium-ciklamáttal, Az EU-s szabvány szerint egy kilencvenkilós ember ebből a szeletből 9 darabot ehet naponta (70 mg lesz egy szeletben, ha húsz felé vágom fel)

  • 85 dkg alma, pépesre reszelve
  • 5 dkg teljes kiőrlésű liszt
  • 5 dkg zabpehely
  • 5 dkg búzakorpa
  • 1 ek fahéj
  • 1ek szegfűszeg
  • 3 spriccnyi citrom aroma
  • 3 spriccnyi narancs aroma
  • 35 szem édesítő tabletta (lidl), mozsárban összezúzva
Ezeket simán összekeverem fakanállal, alaposan...és mehet is a sütőbe.

Egy szelet 40 kalória, és 8 gramm CH van benne. Az íze majdhogynem rendesen almáspite :)

4 comments:

Anonymous said...

Szia Alan!

Akkor is ilyen macerás a sütése, ha hagyod kihűlni a szilikontepsiben? Én majdnem hasonlót sütöttem (csak abban volt tejsavópor is), azt kihűlés után simán kiszedtem és felvágtam.

Lánykám azt mondta a búzakorpás (zabirodalmas) kókuszgolyóról, hogy tiszta Zoocsemege :-)
Azóta ha lehet, inkább zabkorpázom.

Pite-recepted nincs véletlenül ? :-)
Vagy a tiramisut nem próbáltad még megvariálni? :-)

Üdv:

Silverke

Alan said...

Szia Silverke!

Teljesen kihűlni nem hagyom soha...nincs rá idő LOL Lánykádnak jó a meglátása, tényleg olyan volt kicsit...
Piterecept és Tiramisu-recept nincs :-/ Túl finomak ahhoz, hogy legyen belőlük diétás verzió LOL
Köszönöm a kommentet! :)

Zsófi said...

Pite van nálam a zabirodalomban:P!(hogy kicsit haza beszéljek:D) Zoocsemege:D Én nem nagyon szeretem a búzakorpa ízét, úgyhogy megértem:D

Alan, jól szétcincáztad ezt a müzli szeletet. De így ránézésre titta bóti:). Ha beszerzel egy kerámiabevonatos tepsit, nem ragad le, és nem kell forgatni. Simán kicsusszan belőle minden!!

Alan said...

Majd megnézem :):) Köszi a kerámiás tippet, eddig nem sikerült találnom ilyen tepsit, de ha sikerül lőnöm valahol, ki fogom próbálni!
Köszönöm a kommentet!