Sunday, 5 March 2017

Kötéltánc

Lassan belecammogtunk a Márciusba is. Sajnos az időjárás kritikán aluli, gyakorlatilag két hete nem tudtam biciklizni semmit sem odakint, csak a szobabringán. Folyamatosan esik az eső, és hideg szelek fújnak. És reggel jeges a kocsi lol. 

A rossz idő bezárja az embert a lakásba, és depresszív hangulatot gerjeszt. Ilyenkor a hétvégeken is maximum filmnézés, zenélgetés, kártya, társasjáték jöhet szóba, mint családi közös idő-együtt-töltés....mármint ha nem a főzés-sütés-evés tengely a meghatározó. Sajnos ilyenkor még nehezebb küzdeni az ellen az alapvető ösztön ellen, hogy az ember általában a legtöbb dolgot az élelem megszerzéséért teszi, és az elkészítés-elfogyasztás téma körül forog minden.

A Karácsonyi tobzódás két hete alatt felszaladt tíz kilóból már több mint nyolcat sikerült visszadolgozni, de ilyenkor mindig azon tűnődöm, hogy vajon megéri....? Két hét lazulásért cserébe már a harmadik hónapja nyüstölöm magam, és még mindig nem vagyok ott, mint december közepén. 

Most azt mondanám, nem éri meg a több havi szenvedés két hét dőzsölésért....de közben ez egy nagy dilemma, mert hát mitől ünnep az ünnep? Mitől más mondjuk egy Karácsony, mint a hétköznapok? Szabadság, iskolaszünet, család, örömszerzés, evés-ivás. Ha nem indokolt a dolog, akkor ebben az időszakban felesleges széttrollkodni a dolgot, és tompítani az ünnep fényét egy erőltetett fogyókúrával. Persze ha muszáj, akkor muszáj. De most a súlytartásra gondolok....

Azért a nagycsalád gondoskodik arról, hogy ne unatkozzunk, mindig kihívás a hétvégi ebéd....Kapásból kerüljük a tésztát, a lisztet, a cukrot. De közben olyat kell főzni, amit meg is esznek a srácok, és amit esetleg mi is megehetünk, akik mondjuk diétázunk. Mert az egészséges étkezés önmagában nem minden, hiszen attól, mert egészséges, attól még lehet hizlaló is. Viszont nekünk van olyan gyerekünk is, akinek híznia kéne, mert túl sovány, és olyan is, akinek inkább fogynia, mert van egy kis feleslege. Tehát vagy főzünk ötfélét, vagy próbálunk kiegyensúlyozottan, olyan ételeket csinálni, ami minden szempont szerint jó, de legalábbis kisebb kompromisszumokkal elmegy....

Ma például csirkemellet csináltunk, egyben lesütve, beirdalva, és megtöltve két féle töltelékkel: egy fokhagymás-spenótos-sajtkrémessel, és egy sonkás-paprikás-sajtkrémessel. Természetesen light sajtkrémmel, és az itt kapható legalacsonyabb kalóriájú reszelt sajttal beborítva. Volt köretnek vegyes párolt zöldség, rizibizi, és a merészebbeknek sült krumpli. Ez egy tipikusan jó megoldás volt, viszont mindennap nem lehet ilyet csinálni, mert egyrészt unalmas lenne, másrészt drága :)....szóval kellenek a zöldsaláták is, meg a párolt okosságok is, meg a saját magukkal besűrített főzelékek....

Szóval visszatérve a nagy kérdésre, hogy megéri-e....megintcsak kérdés van, válaszom nincs, csak szempontok vannak, meg irányok, meg szándék....akár elég, akár nem.

No comments:

Post a Comment